2017. augusztus 8., kedd

Zenéim íráshoz VI.

Más leendő egyetemista is ennyit kínlódik a sok papírral meg a mindennel? Mert én már kezdek eléggé besokallni (oké, főleg azért, mert adódtak gondjaim a szállásommal... nem is kicsik...).


Az ingerültségem levezetése érdekében inkább  összeállítottam egy újabb zenelistát (nem mertem fejezetolvasásba vágni, mert attól féltem, szerencsétlen karaktereim isszák meg a levét). (Éljenek a trailer music-ok meg a game-ek!) [(Meg a zárójelek!)] (())

"Felnézett az égre, ám csillagok helyett a végtelen megtropolisz fényei pislákoltak. Aztán meghallotta a zajt is. Emberek, járművek, riasztók, szél... egy nagyot faroló kocsi, melyet szirénák üldöztek."

"A hajsza helyszínéül a fél metropolisz szolgált. A kíváncsi járókelők egyként kapták fel a fejüket az őrült sofőr mutatványaira, az éles kanyarokra, a hátrahagyott féknyomokra és a lökhárítók folyamatos roncsolására. A rendőrség legkiválóbb sofőrjei is tehetetlenek voltak."

"Az üldözött kocsi aztán lefékezett, és egy maszkot viselő fegyveres alak szállt ki belőle. Egy szempillantás sem kellett ahhoz, hogy kitörjön a káosz."

"Számos áldozat árán, de a rendőrségnek sikerült a földre tepernie a fegyveres idegent. Az első golyó a vállába fúródott, a második a hátába, a harmadik mellé ment, a negyedik azonban térden találta. Élettelen teste lassan, tollpiheként hullott a felforrósodott aszfaltra. Mikor személyazonosságára fény derült, ő kénytelen volt elfordulni. Felismerte a merénylőt, és sosem fogja elfelejteni."
Megosztás:

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése